Nem Rágom a Körmöm

Végül is az van hogy ma igyekeztem nem, sőt, egyáltalán nem, eddig meg tudtam állni. Arra is rá kell jönnöm, hogy nem szabad a kis köröm melletti bőrdarabkákat sem, de habár nem köröm, szintén csúnya meg akkor az addikció, a mozdulat, a szokás ugyanúgy megmarad.

Valaki mondta tegnap hogy van erre gyógyszer. Na arról még nem hallottam, de mivel már egy ideje szinte nulla gyógyszerrel élem napjaimat, így nem hiszem hogy rajongok az ötletért. (Meg a gyógyszer ugyanolyan addiktív lehet). Meg vannak ilyen kenőcsök meg ecsetelők, amik elvileg rossz ízűek, meg erőspaprikásak meg ilyenek. Na ilyenem volt már, nem egész egy nap alatt hozzá lehet szokni, és akkor onnantól semmi akadály.

Az a gáz, hogy ez nem olyan mint a cigi. Nem úgy van, ha nem veszek, akkor nincs. Nem úgy van, hogy bizonyos helyeken nem rágnak körmöt, akkor én sem harapok rá, ne zavarjam a környezetem. Az a baj. Sokkal nagyobb önfegyelemre van szükség, úgy érzem. És nem úgy van, hogy feteszek egy ragtapaszt és akkor jó. Lehet hogy rágnom kéne valamit napközben? De rágót nem, mert az Orbit szétmálik a számban és elhányom magam. Eff.